Death Knight (Halállovag)
A halállovagság első generációja: Az Ork Horda
A halandó fajok nekromantái az Első Háborúban az Ork Horda (Orc Horde) kötelékében jelentek meg, hogy csuhás boszorkányokként halott mozgatással és egyéb sötét rontásokkal támogassák azt. Az orkok totális vereségét követően Végzetpöröly Orgrimm (Doomhammer) lett az új ork hadúr és a saját faját vasmarokkal irányító Árnytanács (Shadow Council) majdhogynem teljes vezetésével végzett, de a romlott, démoni feljebbvalóikat követő boszorkánymesterek vezetője, Guldan és leghűségesebb hívei el tudtak menekülni Ogrimm leszámolásától. Guldan újra tanulmányozni kezdte a sötét mágiákat, míg végül egyik hűséges alattvalóját, Teron Gorefiend lelkét sikeresen ültette át egy elesett viharváradi emberlovag testébe, így létrehozva a halállovagok első generációját. Ezután a többi tanácsosát is átalakította, majd ismét csatlakozott az Ork Hordához a Második Háborúban. Ezek a halállovagok döglovakon közlekedtek és minden korábbinál erősebb sötét mágiákat használtak a harc folyamán (ekkor jelent meg a kaszt klasszikus varázslatai, mint a kígyózó halál (death coil) árnylövedék, a "halál és pusztulás" (death and decay) átka is). Az élőholt armadával felvértezett Horda viszont újabb vereséget szenvedett és a Lordaeron Szövetség a Sötét Portálon (Dark Portal) túlra, az orkok szülőbolygójára (Draenor) szorította vissza őket, majd a korábbi kegyvesztett Nerzhul több tucat átjárót nyitott meg a démonok dimenziójába, az "Örvénylő Éter" (Twisting Nether) felé. A bolygó darabokra esett szét, létrehozva a Külvilágot (Outland).
A halállovagság második generációja: Az Élőholt Csapás
Az orkok nem hoztak sikert a Lángoló Légiónak (Burning Legion), ezért a korábban kegyvesztetté vált őrült ork sámánt, Nerzhul-t büntették meg: Testét démonok szabdalták szét, de lelkét Kiljaeden eredárdémon egy törhetetlen jégkoporsóba zárta és megparancsolta neki, hozzon létre új, minden eddiginél pusztítóbb erőt Azeroth világa és a Lordaeron Szövetség ellen. Az újjászületett ork ezentúl Lich King ("Lidérc Király") néven vált ismerté és Northrend kontinens leigázása után egy kirin tori mágust, KelThuzad-ot a hatalmába kerített. KelThuzad a fagyos világra hajózott, ahol megkapta mesterétől küldetésének részleteit, majd visszatért Lordaeron emberkirályságába. A királyság távoli szegletében a bukott varázsló létrehozta az "Átkozott Kultusza" (Cult of the Damned) titkos szektát, hogy a Lich Királytól kapott hatalmával elterjesszék az Élőholt Métely (The Plague of Undead) mágikus átkát. Az átok a mezőgazdasági területeken, a szántók és a legelők környékén élő jámbor vidéki parasztokon okozott titokzatos megbetegedéseket először, miután azok érintkeztek a szekta ügynökei által megmérgezett gabonával. A betegség könnyű terjedése és gyors lefolyása miatt az áldozatok hamar meghaltak és a rontás következtében visszatértek halottaikból, hogy engedelmeskedve a Lich Király hívásának, az élők ellen fordulhassanak. A járvány megállíthatatlanul terjedt és híre csak késve jutott el a királyság szívébe, a nemesek és a király tudomására. Az emberek tehetetlenül nézhették, ahogy a kórság lecsap mindenhol, majd végül szembekerültek a Métely által feltámasztottak félelmetes fenyegetésével, az "Élőholt Csapás" (The Scourge) inváziójával, és ezzel kezdetét vette a Harmadik Háború. Az élőholtak veszedelmes ura eközben a Lordaeron Szövetség védelmében elesettekből még erősebb sereget toborzott, majd a szent templomos lovagok központi szervezetében, az Ezüstkéz Lovagrend (Order of the Silver Hand) szolgáló ifjú herceg, Arthas Menethil lelkét is elorozta, amikor a királyság trónutódja kezébe vette az elátkozott "FagyGyász" (Frostmourne) rúnakardot, és ezzel létrehozta a halállovagok második generációját. Ezek a sötét lovagok már nem voltak közönséges boszorkánymesterek, hanem az előkelő templomos lovagok bukottjai, akik erőteljes rúnafegyvereket forgattak és nehéz páncélzatot viseltek. Az új halállovagok hamarosan a Lich Király legnagyobb bajnokaivá váltak.
A Harmadik Háború csúcspontját a Lángoló Légió második megjelenése hozta el, de velük együtt az Ostor is vereséget szenvedett a heroikus Hyjal-hegyi csata (Battle of Mount Hyjal) folyamán. A Lich Király súlyosan legyengült, minden erejét elvesztette, ezért magához hívatta a bukott lovagok legnagyobbikát, Arthast, akit látomások útján próbált magához vezetni, de hamar kihívóra talált "Vihardüh" Illidan (Stormrage) képében. Illidan vissza szerette volna kaparintani Kiljaeden-nek a Lich Király erejét, ezért -miközben a Szövetség és az azerothi orkok új utakat kerestek- elindult a harc a két gonosz között. A fagytrónusért folyó harc Northrend fagyvilága ért véget, ahol maga Arthas és Illidan a Jégkorona (Icecrown) szirtjén párbajt vívtak meg. A démonizált árnyelf súlyosan megsérült, így kénytelen volt elmenekülni. Az átkozott halállovag ezután felmászott a Jégkorona csúcspontjára és a meggyengült mentorának sisakját felhúzva egyesült Nerzhul-lal.
A renegát halállovagság: Az Ében Penge Lovagrend
Az újjászületett Lich Király hosszú időre hallgatásba burkolózott, de miután értesült a Külvilágban egykori trónbitorló haláláról, elindította az Ostor második hadjáratát. Azeroth viszonylagos békéjét rázta fel az új élőholt invázió, amely során újra megtámadták a lepusztult Lordaeron- és QuelThalas királyságot övező Járványföldeket (Plaguelands). Az invázió új központja Acherus; Az Ében Erőd (the Ebon Hold) nevezetű nekropolisz lett, ahonnan maga a Lich Király vezette a hadjáratot a fanatikus Skarlát Kereszteshad (Scarlet Crusade) központja, Trys Hand (Try Keze) ostroma alatt. Az előrenyomulás sorsdöntő ütközete mégis az Ezüst Hajnal (Argent Dawn) egyik tábora, Lights Hope Chapel ("A Fény Reményének Kápolnája") melletti csata volt, mely alatt Darion Mograine halállovagot apja emléke kísértete. Darion a Harmadik Háborúban Lordaeron lovagjainak tagja volt, de Stratholme pusztulását követően a Lich Király befolyása alatt meggyilkolta saját apját, Alexandros-t, akinek szelleme most visszatért és fiát megszabadította az élőholt vezér sötét fogságától. Darion föllázadt, vezetése alatt Acherust megostromolták a lázadó halállovagok, ezzel elűzve a Lich Királyt a Keleti Királyságokból. A feleszmélt halállovag ezután az egykori Ezüst Kéz Lovagrend emlékéül kikiáltotta az Ében Penge Lovagrendet (Order of the Ebon Blade) és Tirion Fordring által újjáegyesült Ezüst Kereszteshaddal (Argent Crusade) szövetkezve elnyerte a Horda és a Szövetség támogatását.